Én a fény vagyok és az út,
És a végtelen mélyû kút,
És a hangok tengere,
És az ébredés kezdete.
Nézd az ébredõt: visszatér,
Ringó csónakán partot ér,
Lassan minden összeáll,
S egyre vékonyabb lesz a szál.
A könnyû pókfonál,
Mely szõne álmokat,
De most egy kis mozdulat,
És kész, vége, elszakadt.
Most, hogy csónakom itt hagyott,
Nézem álmosan, hol vagyok.
Ott egy szék az ágy elõtt,
Túl a ablakon háztetõk.
Szánt a napsugár arcomon,
Szól egy rádió, hallgatom,
Aztán mégis felkelek,
Megszokás szabja léptemet.
Tovább lépkedek,
Már ott kinn megyek.
álom, ég veled!
Jó reggelt emberek!
Hív, vár a fény,
És új remény.
Hajt az, hogy gyõzhetek,
Hát jó reggelt, emberek!
A strong comment here is specific: the phrase you keep hearing, the mood you come back for, or the reason this song stays in rotation.
Sign in to post the first listener note. Reporting stays open to everyone.