Nincs fény, amit látnék - szobámba zár a szürkeség,
kísértetkézként nyúl felém...
Nincs hang amit hallanék - Apám a csendbõl ordít rám,
fülemben víz, agyamban sár
Nincs test, mit éreznék...
Nincs már, akit hívnék - talán egy kép, mi bennem él,
Anyám, míg vár, csak jót remél...
Álmom hideg árnyék - fülemben míg a vér dobol,
Kilépek önmagamból...
Nincs már rám ellenszer
Túl jó ez a képlet
Túl jó, de a végzet
Elpusztít Téged
Átküldtél végleg
Nem lesz több kísérlet...
N E M ! ! !
Narrátor: Holtan fekszik itt, ki csak a munkájában hitt
Nem kímélt semmit, senkit
De az erõ, mit gyártott ellene fordult és mindent elvitt...
...Ostoba, fakó árnyék
Mint talált játék egy polcon, mit a sors emelt
...és lehet, hogy nincs magyarázat,
csak Alázat, vagy Gyalázat...?!
A strong comment here is specific: the phrase you keep hearing, the mood you come back for, or the reason this song stays in rotation.
Sign in to post the first listener note. Reporting stays open to everyone.